2017. szeptember 11., hétfő

Futurisztikus Svéd apróság: OttO models Volvo 480 Turbo

A Volvo 480 1986-ban mutatkozott be a Genfi autószalonon, a modell gyártása pedig 1987-ben vette kezdetét. Az autó teljesen eltért a Volvo akkori arculatától ekkor még javában futott például a 200-as széria így egy 240-es Volvo mellet igazi űrhajónak számított. A forma a P1800ES formavilágában gyökeredzik csak egy kicsit modernizálva és teljesen újragondolva. A mai C30-as Volvo pedig a 480-as formai feltámasztásának mondható bár az előlről kevésbé lett markáns mivel nagyon sok vonás felfedezhető az S40-ből. A 480 is szintén a párhuzamosan futó középkategóriás modelléből lett fejlesztve az akkori 440/460 modellből ezért hajtásláncban teljesen megegyezik csupán a karosszériája tér el teljesen.


A 480 úgy mint a 440 és a 460-as esetében nem a svédországi gyártosoron kerültek le a szalagról hanem a DAF autógyártó-során készült a hollandiai Born-ban amit 1973-ban megvett a Volvo az előd 300-as széria is már itt készült. 1986-ban akkora érdeklődés övezte már az autót amit a Holland gyártósor nem bírt volna el így a tengerentúli exportálást egy kis ideig jegelték. A 480 illetve a 440/460 volt az első már elsőkerék-hajtással épített modellje a Volvo-nak ami a mai napig változatlan maradt az összkerekes modelleket leszámítva.

Az autó formája teljesen egyedi volt L alakú hátsólámpák amik nagyon jó átmenetet képeztek az üveg csomagtérajtóval. Az áramvonalasság jegyében és talán az akkori trendek miatt bukólámpákat kapott. A beltérben a műszerfal megegyezik a 440/460-al, de ezt leszámítva teljesen egyedi. Az auto 2+2 személyes, így hátul olyan kényelemérzetünk van mint elől a két különálló ülésnek köszönhetően. Motorja és váltója a Renault-tól származik, kezdetben két 1.7 literes erőforrással volt elérhető egy szívóval és egy saját fejlesztésű Garrett AiResearch turbófeltöltővel aminek köszönhetően igazából 0,3-bár töltőnyomással nem mondható egy kifejezetten turbós karakterisztikáju autónak, olyan 2500-3000 körül kezd el elemében lenni, de sajnos a lelkesedése felül elfogy. A sima szívó változat talán a Renault egy legjobb motorja volt. Ezt használták az R5 GTE-ben illetve az R19-et is gyártották evvel a motorral ami 109 lóerőt tudott. 1991-ben ez a motor leváltásra került és megkapta az F3 szériás 2liters 8 szelepes Renault motort. A 480 egy jól vezethető sportos kis hatchback volt és az irányíthatóságának javára vált a Lotus által fejlesztett futómű.

Műszaki adatok:
1721 köbcenti SOHC 8szelep Turbo, benzibefecskendezés
Teljesírménye 120lóerő és 176Nm nyomaték
Gyorsulása 9s 0-100km/h
Végsebessége 200km/h

Konkurens modellek:
Opel Kadett E GSi: a kategória talán egyik legerősebb motorjával rendelkezett, de sajnos az erejéhez nem volt kellően sportos a futóműve ettől függetlenül a 20XE/C20XE egy legenda lett és ezt a motort megkapta a Calibra az A Vectra és a 95 előtt gyártott F Astra GSi is. Természetesen létezett 8 szelepes verzióval is ami teljesítményre közel azonos volt a 480 Turbo-val
Renault 19 16S: motorja egy 1.8-as 16 szelepes verzió volt. Igazából a 480 testvérmodellének is lehetne hívni mivel a gyengéb hajtáslánc ebből származik.
Volkswagen Golf II GTi: ebből is létezett 8 szelepes verzió de a 16szelepes 1.8-as is  129lóerejével megegyező menettulajdonságokkal bírt mint a 480 Turbo.
Toyota Corolla GTi-16: az autó 130lóereje és 1.8-as motorja beleillik a kategóriába.
Honda Civic 1.6-16: kicsi de pörgős 130lóereje és könnyű súlya miatt egy komoly ellenfélnek számított.

Most pedig maga a modell. Akárhányszor  a kezembe kerül 1:18-as méretben egy Volvo egyrészről elkap egyfajta szomorúság másrészt pedig öröm. A szomorúság azért mert ebben a méretarányban lenne még mit kiadni bőven, de ilyenkor jön az öröm, hogy végre ezt is kiadták. Nos ma már lehetetlen imádkozni nyitható modellekért, de örülök, hogy legalább egy olyan cég követte el mint az OttO. Jelenleg beszerzésére más alternatíva nincs és szerintem nem is lesz.
Egy gyanta hatalmas előnye az élethűség és ezt pont a kis hézagok adják, de ennek az is a hátránya, hogy például az autó egyik legfontosabb eleme, maga a bukólámpa nem mozgatható, de a szép kodolgozottsága ezt ellensúlyozni tudja.
Oldalról elég szögletes, mondhatni ék alakú, természetes a szögletes forma ellenére 86-ban elég érdekes formavilágnak számított és ma sem megszokott, az OttO pedig szép munkát végzett evvel a modellel összességében.
A háta kimondottan tetszik. Szép L alakú sötétített lámpák, amik nagyon jól beleolvadnak az üveg csomagtérajtóba. A feliratok pedig nagyon tetszenek, elég élethűek lettek.


A beltér nagyon tetszik. Jó a két tónusú kárpitozás. A műszerfalat leszámítva egyedi a beltér és ha már műszerfal megkell dicsérjem a gyártót, hogy végre a  kezelőfelület és segédműszerek matricával, de legalább meg vannak csinálva. Hátul pedig nagyon tetszik az osztott hátsó üléssor.

Összegzés:
Egy nagyon jó kis modell, igazi hiánypótló darab a Svéd típusok gyűjtőinek palettáján. Mivel nincs más alternatíva érdemes beszerezni.

Pozitívum:
+Önmagához képest javuló minőség a gyártónál
+Az egyetlen 480 a piacon
+Korrekt kidolgozás
+Minőségéhez mérten korrekt ár
+Pótmatrica

Negatívum:
-Még mindig gagyi csomagolás
-Fájó pont, hogy a bukólámpa nem mozgatható gyanta kivitele miatt
-Limitációja miatt hamar elfogyott és nehéz beszerezni már most

Mit vehetek az árán?
Az OttO az árát és azokat a ritkaságokat tekintve amiket kihoz, szerintem ma az egyik legjobb gyártó. Árban és minőségében a szintén Francia Norev a legnagyobb ellenfele továbbá a Minichamps.

Ajánlom?
Természetesen igen!







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése