2015. június 22., hétfő

Bemutató: Autoart Honda City/Jazz Turbo II Bulldog

Elérkezett ez a nap is. Hosszas nézelődés és két év kitartó várakozása után végre meglett a régi Jazz-ünk. Igaz mind technikailag mind formailag jelentős eltérés van a két autó között, mivel a miénk sima európai piacra szánt kis 1.2-es szívó volt. Jelen modell pedig a Kei autók mondhatni csúcsát testesítette meg kinézetével, erejével és akkoriban praktikus apróságával. Ugyanis felárasan de lehetett hozzá rendelni egy kis Honda Motocompo-t. Ez szerintem annyiban volt zseniális mert ha egyszerűen dugóba keveredett az ember lerakta az autót 5 perc alatt össze rakta a kis robogót és pillanatok alatt bent volt a munkahelyén. Alapvetően se volt egy nagy autó a City de ez volt benne a zseniális, hogy elfért benn egy aprócska robogó. Gondoljatok csak bele mennyivel könyebb lenne ma úgy bemenni a munkahelyedre, hogy egy P+R-be lerakod a kocsit és a kénylem nem csorbul, nem kell BKV-zni nincs várakozás és nem kell egy zsák pénzt bedobni a parkolóautómatába. Egyszóval ezek a japánok már 30 éve tudták a titkot pedig hatalmas találmány és manapság egyre nagyobb szükség lenne ilyen megoldású "válságautókra". Az európai Jazz-re szerintem felesleges kitérni. Egy átlagos szürke egér. Beleolvad a forgalomba és elvisz A-ból B-be. A Turbo II kicsit más tészta. Sajnos a japánoknak rengeteg olyan autójuk van amit csak saját piacra gyártottak és a Turbo II is idetartozik. Igazából nem sok pont van az autón ami megegyezne egy mezei európaival. Talán a fényszórók az ablakok és a beltér de itt ki is merült a történet.
Az autó technikai paramétereiről néhány szó:
1.2 Soros 4 hengeres vízhűtéses Turbo Intercooler-el
110Le súlya 745 kg
Gyorsulás 0-100 7,9s
Végsebessége csak elméleti 175 a gyár szerint nyilván ennél többet is tud.
A motor építésében segédkezett a Mugen tuningcég is.
Nos lássuk magát a modellt:
Tipikus japán kis Kei autó fiatalokra formálva. Szélesítés nagy sportos lökös, powerdome a motorháztetőn. Az autó azt sugallja kicsi vagyok de erős. A hozzá tartozó Motocompo se gyenge az Autoart oda rakta magát szétszedhető illetve összerakható. Amint összepakoltuk mehet is a csomiba.
Íme a kis 1.2-es Turbo erőforrás. Az Autoart ráfeküdt erre a modellre rendesen. Rengeteg helyen figyelmeztező matricák, a megszólalásig megegyezik a motor az igaziéval. Szép munka.
Oldalról lehet látni igazán milyen brutálisan van kiszélesítve az autó. Ezért mondom azt, hogy a Honda Jazz nyomokban City-t is tartalmaz. Tényleg kevés elem stimmel. Nagy Turbo II matrica alatta with Intercooler, hogy tudja mindenki ez bizony nem egy hétköznapi modell.
Hátulról is látszik, hogy sportos de nem annyira feltűnő mint elölről. A Honda Motocomponál feltűnt , hogy a hátsó lámpa erősen hasonlít egyes Honda Dio modellekéhez. Aranyos kis jószág, kicsi praktikus egyszóval remek találmánya a Hondának.
Igazi minőségi Autoart modell. Hátul egy karos funkcionális teleszkóp. A csomagtér szőnyege kivehető, alatta egy mankókereket találunk. Gondolom azért csinálta így az Autoart, hogy teljesen megegyezzen az igaziéval. Sokkal jobb kivenni és úgy berakni a piszkos motort mint utána órákat takarítani. Plusz pont az Autoart-nak, hogy a kivitelezésnél gondolt az ilyen kis apróságokra.
Belső uralkodó színek a szűrke és a kék. Nagyon pofás a kis szőnyeg a lábtérnél ilyet még egy modellemnél se láttam. Ami érdekessége az autónak a sima szériához képest, hogy a fordultszámmérő analóg, míg a kilóméteróra és a töltőnyomásmérő digitális.
Összegzés:
A modell minden egyes kiadott forintot megért. Szép részletgazdag. Nagyon figyelmes volt az Autoart, hogy nem csak szimplán a modellt adta ki, hanem az opcionálisan hozzárendelhető Motocompot is. Mindenkinek csak ajánlani tudom ha nem sajnál érte 40+ ezer Ft-ot. Én például sokaltam érte de a sok várakozás megtérült és féláron hozzájutottam. A Honda szekció folytatódik az Autoart CR-X ballade Sport Si változattal.
Zárásként pedig az autó reklámával búcsúzom








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése