A miniatűr szociautók szent grálja: IST Lada 2101 1200

Gyerekkorunk utcaképének ismert alakjai a Ladák,Wartburgok és egyéb keleti blokkos autók voltak. Egyszerűek voltak, könnyen lehetett őket szerelni és ami nem elhanyagolható, fenntartása megfizethető volt. A mai korszerű autókhoz képest lassú, puritán, zajos, öreg, rohad és sokat eszik. Valószínűleg ezért is koptak ki mára, de azért akad még ma is egy-egy lelkes fanatikus aki őrzi és ápolja a múlt emlékét és nagybecsben dédelgeti szeretett autóját. Nincs olyan rokonunk, ismerősünk akinek ne lett volna Ladája, így mindenkiben él még a jellegzetes Zsiguli feeling. A maiakhoz képest is kényelmes rugós hátsóülés vagy a műbőr belső, a tipikus kicsit ércesebb Zsiguli hang és itt-ott fellelhető difibúgás.

A mi történetünk a 80-as évek elejére nyúlik vissza. Akkor én még gondolatba se nagyon voltam, de akkoriban vette meg nagypapám első Zsiguliját egy piros 2101 személyében. Dédszüleim elég tehetősek voltak így ők olyan szerencsés helyzetben lehettek, hogy a Merkúrnál már átvett új autónál már bevolt fizetve a következőnek az ára amire kb 3-5évet kellett várni. A 2101 is így került a családba, amint megjött az új autó dédfater  rögtön továbbadta  szinte dupla áron nagyapámnak. Sajnos ez az akkori időkre jellemző volt, hogy a használt többe került mint az új, mert a várólistát kivárni nem egy kellemes dolog, főleg annyi időt. A kis 2101 sokáig volt a család hű barátja, rengetegszer kisérte nagyszüleimet, édesanyámat és 3 nagybáttyámat, nyaraláskor vagy csak kirándulásokra. Az autót egy 125-ös Polski váltotta.

A Lada története a 1966-ra nyúlik vissza amikor a Fiat és a Szovjetunió megállapodott egy közös autógyár létrehozásával és a termelés 1970-ben kezdetét is vette Togliatti-ban. A Zsiguli 2101 alapja a Fiat 124-es.

A modellt 1988-ig azaz 18 évig gyártották. Két féle kivitelben létezett, a lépcsőshátú szedán kivitelben és kombi kivitelben.
A modell piactól függően számos néven volt elérhető. Ott volt az igazi, az echte Olasz Fiat 124, Sapnyoloknál Seat 124, Törököknél Tofaş Murat 124, Indiában pedig Permier 118NE néven volt ismert. Az autók között voltak dizájnbeli különbségek.

Az autó motorja egy 1198 köbcentis, OHC 4hengeres, 8szelszepes, karburátoros erőforrás volt ami 60lóerőre volt képes. Súlya 955kilógram volt, így nem rakétaként, de jól mozgatta a kasznit.
Gyorsulása kb 21 másodperc volt és végsebessége 145km/h.

Az autó konkurensei:
-Škoda 110L
-Wartburg 353

Most pedig jöjjön az amiért itt vagyunk, a modell. Az IST 2101 egy sokáig üveggyöngyökért kínált típus volt. Senkinek sem kellett így sokszor 8-10ezer forintnak megfelelő összegért belehetett szerezni. Én kicsit megkésve kb 2-3 éve vettem egy pirosat amit én hülye eladtam. Mostanában jött csak rám igazán az újbóli birtoklási vágy, teljesen véletlen áprilisi börzei hétvégén elkezdtem felkeresni ezen modelleket eBay-en mert már csak onnan lehet beszerezni. A 30-tól 50ezer forintig terjedő ára egyenesen sokkolt. Így letettem róla. Egy barátom megkeresett egy BMW E21-el amit a börzei nyitás előttre le is beszéltünk. Reggel át is vettem és csak úgy rákérdeztem milyen portékákat hozott ki. Mondja van egy Lada (én persze rögtön 1:43-ra asszociáltam). Mondtam neki mutassa meg. Nem elég, hogy 1:18 volt, de még piros is, így nagyon korrekt árban meg is kaptam mivel az E21-et is elvittem.

A Modell gyártója az IST. Ez még részlegesen, de nyitható nem olyanok mint ezek a mai csukott kezdetben IST mára MCG Wartburgok például.

Az eleje azt mondanám, nem egy  csúcskategória ami így is van, de az MCG Wartburgomhoz képest lényegesen szebb. Szép a hűtőmaszk amiben az embléma kifejezetten jól sikerült. A krómozás sem rossz, de nem is egy prémium szint, de az index és a fényszóró szerintem elég pofás.

Oldalról sem érheti nagyon panasz bár az enyém azon sok modell közé tartozik aminek van valami fogyatékossága. Közelebbről szemügyrevéve a balelső ajtó fényezése nem a legjobb. Ezt a kép nem adja úgy vissza. Amit még negatívumnak mondjuk fel lehetne hozni talán, hogy magasabb a modell.

A háta egész jó. Pofás rajta az Orosz rendzám. Lámpák is teljesen rendben vannak és a krómozás is teljesen jó a lökháritón. Valamint a felirat is szép.

A beltér a maga puritánságához képest elég jó, nem karos az ajtó és ugyan a képeken nem látszódik, de van tetőkárpit "majrévassal", viszont kárpitozás nincs. A csomagtér sem rossz bár az üzemanytankon látszik, hogy ragasztónyomos.

Végül pedig a motortér. Egyszerű tömb, de ebből még modellgyártó szemmel sem lehet többet kihozni ebből az árkategóriából. Viszont itt is kisért minket a gyártásból adódó figyelmetlenség, itt is találunk ragasztónyomokat.

Összegzés:

Pár éve amennyi volt belőle most annyira beszerezhetetlen. Seat-ot, Fiat-ot még talán valamennyivel könnyebb beszerezni, de azok a modellek kevésbé érintették  a keleti blokkot. Még beszerezhetőek ezek a modellek elég körülményesen, mindenkinek csak azt kell eldöntse erre hajlandó áldozni komoly összegeket.

Pozitívum:

+Az egyetlen 2101 a piacon

+Részlegesen, de nyitható

+Az összeszerelési hanyagságok ellenére egy szerethető modell még hibásan is

Negatívum:

-Hihetetlenül megugrott árak

-Szépsége ellenére ritka a hibátlan darab

Mit kapok az árán?

Mai piaci ára 30 és 50ezer forintos skálán mozog.  Ezen az áron már tőle sokkal részletesebb modelleket lehet venni mondjuk az Autoart-tól igaz a leértékelt kategóriából.

Ajánlom?

Természetesen igen mert a szocialista géppark egyik remek alakja, de ennek ára van és az ára az újkori 3-4-5x-öse is lehet. Akinek viszont megér ennyi pénzt egy akár gyermekkori emlék az egy szerethető modellel gyarapszik.