Ugyan még az OttO nem adta ki például a 02-es szériákból az Alpina verseny verziókat, mégis a kezdetekről tudunk pár szót mondani. Jelen alanyunk egy E9-es B2S ami ennek a korszaknak szerintem egy méltó alakja lesz az Alpina történetének bemutatásához a korai időszakban.
Az Alpina céget Dr. Rudolf Bovensiepen alapította meg az 1960-as évek elején Kaufbeurenben, de ami a legérdekesebb az egészben nem, hogy nem autókkal foglalkozott. A termelés kizárólag irodagépgyártásra terjedt ki. A létesítmény melléképületében Rudolf Bovensiepen fia Burkard Bovensiepen kezdte el a teljesítménynövelést. Volt annó egy Nardi által tuningolt Fiat 1500-asa aminek a főtengelye az autópályán kettétört. Ezután gondolt egy nagyont és elhatározta saját maga épití meg a következő alanyt. A történet úgy kezdődött, hogy Burkard vett a 60évek elején egy 1500-as BMW-t újonnan aminek 80lóerős teljesítményét két Weber karburátorral sikerült 90lóerőre felhúzni. Ez jobb gyorsuláshoz és jobb végsebességhez vezetett. Burkard szerette volna, ha az Alpina-t mint céget a BMW is elismerné és partner kapcsolat alakulhasson ki, így ehhez a BMW jóváhagyására is szüksége volt. A BMW bekérette az 1500-as BMW-t, hogy lássák milyen minőségben lett kivitelezve. Mivel a BMW mérnökei kiváló minőségű átalakításról tettek tanúbizonyságot a partneri kapcsolat létrejött. 1965-ben az együttműködés hivatalos lett és megkezdte működését 8 alkalmazottal a Burkard Bovensiepen KG. 1967-re már 30 alkalmazottat foglalkoztatott a cég. 1968-ban az Alpina saját csapattal indul a Német Túraautó Bajnokságon. 1969-ben a cég elköltözik, nem sokkal messzebb Buchloe-ba ami mai napig a székhelye.
Az alpina jelölések a következőek voltak:
A: 4hengeres motorok például 02-es széria
B: nagyblokkos soros 6-osok például az E12
C: kisblokkos soros 6-osok E21-es E30-as szériák kismotorjai.
Időrenben el is érkeztünk magához az autóhoz az E9-hez.
1969-ben kezdték el a módosítást ennél a szériánál a
B1-el: aminek az alapja a 2800CS volt. Ennek maximális teljesítménye a 3darab Solex 45 DDH karburátornak köszönhetően 205 lóerő volt.
Gyorsulása 8 másodperc és 220km/h végsebességre volt képes
1972-ben megjelent a 3.0CS alapjára épülő B2 amit szintén a B1hez hasonlóan 3db azonos Solexel láttak el.
Az autó így 230lóerő lett. Gyorsulása 7,3 másodperc volt 100-ra és végsebessége 235km/h volt.
Nem sokkal később megjelent a beszámolóm alanya a B2S.
Ennek az alapja a könnyített 3.0CSL volt és megegyező eljárással megkapta ő is a 3db Solexet.
Ennek eredménye 250lóerő lett, gyorsulása 6,3 másodperc, végsebessége pedig 245km/h volt. (70-es évek elején!!)
Ezeken kívül még létezett Kugelfischer befecskendezéses verzió is.
Most pedig jöjjön a modell. A gyártója az OttO és kimondottan örülök, hogy felkarolta az Alpina modelleket. Hatamas ötlet volt remélem még kiadnak számos típust illetve változatot.
Az Alpina céget Dr. Rudolf Bovensiepen alapította meg az 1960-as évek elején Kaufbeurenben, de ami a legérdekesebb az egészben nem, hogy nem autókkal foglalkozott. A termelés kizárólag irodagépgyártásra terjedt ki. A létesítmény melléképületében Rudolf Bovensiepen fia Burkard Bovensiepen kezdte el a teljesítménynövelést. Volt annó egy Nardi által tuningolt Fiat 1500-asa aminek a főtengelye az autópályán kettétört. Ezután gondolt egy nagyont és elhatározta saját maga épití meg a következő alanyt. A történet úgy kezdődött, hogy Burkard vett a 60évek elején egy 1500-as BMW-t újonnan aminek 80lóerős teljesítményét két Weber karburátorral sikerült 90lóerőre felhúzni. Ez jobb gyorsuláshoz és jobb végsebességhez vezetett. Burkard szerette volna, ha az Alpina-t mint céget a BMW is elismerné és partner kapcsolat alakulhasson ki, így ehhez a BMW jóváhagyására is szüksége volt. A BMW bekérette az 1500-as BMW-t, hogy lássák milyen minőségben lett kivitelezve. Mivel a BMW mérnökei kiváló minőségű átalakításról tettek tanúbizonyságot a partneri kapcsolat létrejött. 1965-ben az együttműködés hivatalos lett és megkezdte működését 8 alkalmazottal a Burkard Bovensiepen KG. 1967-re már 30 alkalmazottat foglalkoztatott a cég. 1968-ban az Alpina saját csapattal indul a Német Túraautó Bajnokságon. 1969-ben a cég elköltözik, nem sokkal messzebb Buchloe-ba ami mai napig a székhelye.
Az alpina jelölések a következőek voltak:
A: 4hengeres motorok például 02-es széria
B: nagyblokkos soros 6-osok például az E12
C: kisblokkos soros 6-osok E21-es E30-as szériák kismotorjai.
Időrenben el is érkeztünk magához az autóhoz az E9-hez.
1969-ben kezdték el a módosítást ennél a szériánál a
B1-el: aminek az alapja a 2800CS volt. Ennek maximális teljesítménye a 3darab Solex 45 DDH karburátornak köszönhetően 205 lóerő volt.
Gyorsulása 8 másodperc és 220km/h végsebességre volt képes
1972-ben megjelent a 3.0CS alapjára épülő B2 amit szintén a B1hez hasonlóan 3db azonos Solexel láttak el.
Az autó így 230lóerő lett. Gyorsulása 7,3 másodperc volt 100-ra és végsebessége 235km/h volt.
Nem sokkal később megjelent a beszámolóm alanya a B2S.
Ennek az alapja a könnyített 3.0CSL volt és megegyező eljárással megkapta ő is a 3db Solexet.
Ennek eredménye 250lóerő lett, gyorsulása 6,3 másodperc, végsebessége pedig 245km/h volt. (70-es évek elején!!)
Ezeken kívül még létezett Kugelfischer befecskendezéses verzió is.
Most pedig jöjjön a modell. A gyártója az OttO és kimondottan örülök, hogy felkarolta az Alpina modelleket. Hatamas ötlet volt remélem még kiadnak számos típust illetve változatot.
A modell szerintem kimondottan jól sikerült, nem azt mondom, hogy egy Autoart, de nyithatatlansága ellenéra eléri a minichamps féle szintet. Rögtön az első ami szemetszúr a lökhárító. Itt nem találunk krómot csupán egy fekete műanyag vagy fém (ezt sajnos a források sem tisztázzák, ebből is abból is gyártották) orr részt amitől egyedivé tette az Alpina a többi E9-eshez képest is.
Oldalról érdemi nagy változások nem mentek végbe. Kapott a sárvédő elől BMW Alpina feliratot, krómozott kerékjárati-íveket és egyedi Alpina által készített felnigarnitúrát.
Hátulról egy szokványos CSL egyedül a BMW Alpina felirat sejtet velünk valamit ezen kívül nem sokat mert a CSL is létezett fekete lökhárítóval. Viszont maga az Alpina felirat sem található meg mindegyiken gyárilag.
A beltér szerintem teljesen rendben van, még OttO viszonylatban is szép. Jól néznek ki a fabetétek, a kormány és a műszeregység. A gyári CSL-hez képest is találunk itt Alpina elemeket. Ilyen például az egyedi ülések vagy a kormány, de kevésbé látszó segédműszerek is megtalálhatóak.
Összegzés:
Eddigi piacon kapható E9 drága Autoart vagy Minichamps kivitelben volt elérhető idáig. Természetesen az Autoart a legszebb, a Minichamps is kimondottam jó mert régi széria, de az OttO sem marad el tőle sokkal csupán a nyithatatlansága az egyetlen ami talán negatívumnak lehet felróni.
Pozitívum:
+Az egyetlen piacon kapható Alpina E9
+Kimondottan szép kidolgozás és összhatás
+A mostani kapható E9-esek közül ezt lehet a legolcsóbban és legkönnyebben beszerezni (2017 március).
Negatívum:
-Még mindig gagyi doboz
-Mezei OttO-khoz képest valamelyest drágább
Mit vehetsz az árán?
Ugyan E9-est nem, de kijön belőle GT Spirit modell is, olcsóbb Autoart-ok, drágább Norevek illetve kevésbé kelendő Kyosho-k.
Ajánlom?
Természetesen igen! Nyithatatlan, de egy nagyon szép kis modell egyedi kivitelben. Aki szereti a BMW-ket érdemes beszereznie!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése