2017. január 19., csütörtök

Hárman párban: Renault 5 GT Turbo Ph.1 & R5 GT Turbo Ph.2 & R5 GT Turbo Ph.2 Alain Oreille Norev

Sokan betegenek tartják ha valaki több féle variációt és színvariációt gyűjt egy adott típusból. Nos én ilyen vagyok bizonyos modelleknél. A 2017-es évem első zsákmánya illetve zsákmányai mert élből 3db is jött az otthoni 4. mellé. De honnan is fakad ez a rajongásom a GT Turbo iránt? Hiszen BMW-s vagyok. Ez így igaz, de nem tartom magam "márkanácinak". Amikor még kölyök voltam nagybratyóimnak számos komoly autóik voltak. Az egyiknek volt a Ph1. vagyis Phase1 (széria1) GT Turbo illetve apámnak is volt egy sima 3 ajtós 1.4 GTS. Ez a modell már megvolt nekem ráadásul ugyanabban a gyöngyház színben ami nagybratyómnak. Sajnos eladtam és azóta se láttam olyan színben, így most egy klasszikus piros-feketével kárpótoltam magam és annyira elkapott a gépszíjj, hogy még hozzácsaptam két Ph.2-őt.



Az autó:
Az R5-ös második generációját két részre lehet osztani. Az első széria a Ph.1 és van a ráncfelvarrott Ph.2. Számos motorral volt kapható 3, 5 ajtós illetve Cabrio kivitelben is. Felszereltség szempontjából is elég sok féle variáció közül lehetett választani a fapadostól egészen a Peugeot 205 Gentry ellenfelének szánt Baccara verzióig ami elegáns külsőt illetve bőr belsőt kinált és a GTE-ből ismert 1.7 literes motort amit a Volvo 440/460-asokba is építettek majd ezt tovább gondolták és így lett nekik a 440/460 Turbo.

Vissztérve a R5-re 1984-től lépett az előd R5 helyére és a Supercinq becenevet kapta majd egészen 1996-ig gyártották, bár már 1991-ben megvolt  az utód Clio.

A motopaletta 1literestől egészen az 1.7 GTE-ig terjedt köbcentiben, ami megegyezett a GT Turbo optikájával, de benzines fronton az abszolut csúcs a GT Turbo volt. Dízelből egyetlen egy fajta létezett, egy 1.6 literes.

Jelen modelljeink a Ph1. és a Ph.2 GT Turbo. Ezt azért fontos megemlíteni mert az első és a második kidás között van teljesítménybeli eltérés.
A Ph.1 1.4 literes 8szelepes két torkú karburátoros 115lóerős Turbó volt 165Nm nyomatékkal
Gyorsulása 8 másodperc volt végsebessége pedig 201km/h
A Ph.2 teljesen megegyezett szerkezetileg a Ph1.-el csupán annyi különbség volt, hogy 115 helyett 120 lóerőre nőtt a teljesítménye
Gyorsulásra megegyezett a két autó viszont a Ph.2 végsebessége 204km/h volt.

A Renault 5 GT Turbo  a Rally versenyeken is indult. 1989-ben a Rally világbajnokság Alain Oreille világbajnoki 1. helyezést ért el. Ezért tiszteletére a Renault egy különkiadással kedveskedett a pilóta tiszteletére. Egyedi kék szín, kék felni, egyedi színű és mintjájú kárpit valamint az autó szinére fújt felnik. Kívülről a színen kívül 2 ismertető jele van. Az egyik az ajtó B oszlop felöli részén egy kis plakett található, valamit a hátsó felirat kék színű lett. Összesen 2000 darabot gyártottak belőle.

Az autó riválisai:
-Fiat Uno Turbo i.e. 1.3/1.4
-Ford Fiesta XR2 és RS Turbo
-Peugeot 205 1.6/1.9 GTi
-Cïtroen AX GTi
-Opel Corsa GSi
-Volkswagen Polo G40
-Seat Ibiza 1.7/SXi 1.5 Turbo

Elérkeztünk a modellekhez. A modellt elsőnek a Norev adta ki majd az OttO is csatlakozott számos kivitellel sőt 1:12-ben is megalkották.


Jelen írásomat kicsit a különbségek feltárásának szentelem. A felső képen szereplő piros modell a Ph1. az alsó fehér pedig a Ph2. Az első szembeötlő különbség az a nem színrefújt lökháritó a Ph1.-nél. Ez nem mindegyiknél volt így, de jellegzetessége, hogy elüt a kaszni szinétől.
A másik a hűtőmaszk, a Ph1.-nél az embléma középen van és a GT Turbo felirat is megtalálható. A rostélyok is teljesen másak. Akkor ott van még a lökháritó. A Ph2.-nél már van koptató és a díszléc is valamivel vastagabb.



Oldalról is módosult néhány dolog. Az első szembetűnő különbség a felni és a szélesítés. A hátsó kerékjárat-szélesítésében a Ph1.-nek még volt kopoltyú a Ph2.-őn már nem és fényezett is lett. Megváltozott a matricázás is.



A hátsa sem maradt érintetlen. Igaz itt nem ment végbe számottevő változás. Az egyik a lámpa alatti szélesítéshez tartozó műanyag elem. Ez a Ph.1-nél bordázott a Ph.2-nél már egységesen sima lett. A díszléc itt is vastagabb a Ph.2-őn és a Ph.2 kapott hátsó spoilert a csomiajtóra.








A beltérben változás nem történt. Viszont megkell dicsérjem a Norevet mert nagyon jó minőségű lett a kárpitozás, jó az összhatás.



Lényeges különbség itt sincs. A motortér szerintem az árához képest teljesen jól kidolgozott. Van színrefújt toronymerevítő, Elf olajbetöltő kupak, sárga kis (szerintem) kiegyenlítő-tartály.

Miután összehasonlítottuk a két autó közötti különbséget jöjjön maga a bemutató és ehez az alany az Alain Oreille féle GT Turbo.


Mint mindegyik kivitel esetében ez a GT Turbo is kifejezetten szép. Árához képest szépen futnak az élek. Jó fényezés minősége és persze mivel 80-as évekbeli Francia autóról beszélünk, elengedhetetlen a sárga ködlámpa. Az autó érdekessége, hogy Alain Oreille kivitel, mégsem verte nagy dobra a Norev. Nincs feltűntetve a dobozán, így igazából csak az tudja mi is ez aki ismeri a típust.




Egyetlen bajom ezzel a modellel, hogy magas. Természetesen ezt lehet orvosolni, de az OttO féle arányaiban jobban hasal és talán a felnik is valamivel nagyobbak. A második képen viszont látható, hogy ez egy különkiadás. A színen kívül ez a plakett különbözteti meg.


A fara is kifejezetten jó. Tetszenek a feliratok, egész élethű az ablak fűtőszálainak kivitelezése, talán amit hiányolok a hátsó szélvédőről az Elf matrica. Ez az OttO-n megtalálható például, de ettől függetelenül is elég szép szerintem.




Az ülések megegyeznek. A mintázata viszont kék. A kárpitozás itt is kimondottan igényes. A kalaptartó is mozgatható.


A motortér itt sem változott, ugyan az mint az előző kettőnél.

Összegzés:
A Norev féle GT Turbo Supercinq az egyik legjobb választás, ha az ár/érték arányt nézzük. Örülök, hogy a Norev újból elővette és kiadta ráadásul a ~21ezer forintnak megfelelő összeg szállítással több mint korrekt a mai piaci árokhoz viszonyítva. Az OttO ennél már jóval drágább, itt-ott szebb viszont nyithatatlan és gyanta ami ellene szól.

Pozitívum:
+Kimagaslóan jó ár/érték arány
+Kimondottan jó kidolgozás
+Kárpitozott beltér
+Mindene nyitható
+Sok színvariáció illetve módositás előtti, utáni változat

Negatívum:
-Nagy a hasmagasság
-A kerekek hangyányit kisebbek a kelleténél

Mit vehetek az árán?
Ha az újkori árát nézzük ebben a kategóriában nem sok gyártó focizik ilyen minőségben. Tudunk venni Bburago Signature-t ami hiába szebb, akkor is Bburago marad. Van akkor még az MCG ami nyithatatlan és kidolgozásra se egy esztétikai élmény, és még van Welly illetve Maisto. Szóvsl ha ezt a minőséget keressük a Norev házatáján belül kell maradjunk

Kinek ajánlom?
Aki szereti a Francia csodákat főleg a 80-as évek fénykorából az korrekt áron korrekt modellt vehet! Mindenkinek csak ajánlani tudom!

Végül pedig egy csoportképpel búcsuzom!

















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése