2015. június 29., hétfő

Bemutató: GT Spirit E92 ///M3 ///M Performance

Egy újabb GT Spirit jött a házhoz. Mivel már tőlük megvan a DTM Champion Edition M3 ezért a matt fekete mellé kellett valami világosabb is. Így vettem a bátorságot és berendeltem. A minősége szokásos GT Spirit azaz műgyantákból a kicsit prémiumabb. Szebb valamivel az OttO-nál de ez árba is észrevehető. Sajnos a kyosho E92-esekről lemaradtam de örülök, hogy ráfeküdt a GT Spirit. Nos ez egy nem szokványos M3, ez egy M Performance. Mit is jelent ez és mi az M Performance? Ez igazából egy széria M3 csak lehet hozzá rendelni ilyen optikai csomagot illetve egyedi kipufógórendszert. Az M Performance gyakorlatilag olyan mint az M Packet csak itt még lehet plusz extrával fokozni autónk külsejét illetve teljesítményét. A modellekhez kínál optikai tuning alkatrészeket, beltér dekorációt illetve fék futómű és teljesítmény növelő készletet. Szóval  mondhatni a BMW a jóból felkínálja opcióként, hogy mégjobbat hozhassunk ki, zseniális. Nos maga a modell minősége tökéletes. Nem tudok belekötni mert úgy jó ahogy van, de vizslassuk meg a képek alapján is.
Alapvetően sokba nem különbözik egy szimatól, csak néhány apróság. Fekete vese, karbon koptató, karbon tükrök illetve a powerdome melletti rész enyhén fekete. Szép a kontraszt a fekete és fehér színek miatt.
Carbon hátsó szárny illetve fekete végű M Performance kipufógórendszer. Itt sok különbség nem fedezhető fel a sima gyári között.
///M-es csík fut az oldalán sítusba a kedvenc felni van alatta. Vamaiért nagyon szeretem ezeket az Y küllősöket.
Gyakorlatilag mindenhol megtalálható a karbon., nyílván súlycsökentés céljából ideálisabb és egyben esztétikus is de a hátránya, hogy méregdrága és nem lehet javítani.
A Tető is karbon éppen úgy mint a gyárinak. Ezt a GT Spirit egyszerűen kivitelezte. Simán ráhúzott egy vízmatricát és kész. Nem sok jó tulajdonságot tudok mindani a Paragonra, de az ///M4-nél ezt egy karbon hatású műanyaggal oldották meg ami nekem jobban tetszik mert tényleg egy könnyebb anyag van a kocsi tetején és nem egy fólia. Igaz ez nézőpont kérdése de nekem jobban tetszik.
Hátul is hasonló a helyzet itt egy karbonspoilert találunk. Hálás vagyok a GT Spiritnek, hogy legyártotta ezt a modell mert igaz nem nyitható de mégis nagyon szép esztétikus modell.
Összegzés:
Megszokott GT Spirit minőség így csalódni nem fogunk. Ez a modell annak tökéletes aki lemaradt volna a kyoshoról mint én. Sajnos a Kyosho eszeveszett árakon megy így a GT Spirit jó kompromisszum. Igaz most piacra dobták az M3 GTS-t de kérdés, hogy a nyithatóság megér-e plusz 10ezer forintot. Ez mindenkinek a szíve joga eldönteni, de egy tény egyik gyártónál se fog minket érni csalódás.




A 90-es évek réme: Norev Mercedes W140 S320 (fényezése miatt eladtam)

90-es éveket írunk amikoris mondhatni Magyarország a legsötétebb éveit élte. Tombolt a korrupció, nagyban folyt az olajszőkítés, a klubokban hatalmi harcok folynak, fenyegetések és területi harcok Budapest utcáin. Embereket lőnek agyon vagy robbannak fel, aki megélte tudja milyen sötét korszak is volt. Az utcakép sokat nem változott a rendszerváltás óta. Ugyan jöttek be szép számmal nyugati autók, de még mindig a szoci autók uralták az utcák nagyrészét. Nos itt kerül a képbe a bálna azaz a W140. Úgy égett bele akkor  a retinánkba és az elménkbe mint az atomvillanás. Emiatt a W140 volt a legkönnyebben parkolható autó a méreteihez képest, ugyanis jóesetben kigyulladt de inkább felrobbantották. Így tudni lehetett akkoriban aki egy fekete bálnával jár az jóesetben tehetős üzletember de inkább komoly alvilági személy. A maffia autóhierarhia úgy nézett ki annó a fejeseké volt a W/C140 S500/600 illetve az R129 500/600SL a katonák pedig általába W124 illetve más márkák típusaival jártak. Például annó Fenyő János médiavállalkozót is egy ilyen W140-be lőtték agyon. Zámbó Jimynek is volt egy 500-asa és az aranykéz utcai robbantás áldozata Boros Tamás is közvetlen a halála előtt parkolta le W140-es Mercijét egy közeli garázsba. Továbbá Diana Hercegnő is egy ilyen bálnába vesztette életét egy szörnyű autóbalesetben. Szóval a 90-es évek befolyásos emberei, alvilági figurái javarészt 140-essel jártak utána pedig a drogdílerek illetve stricik státusz szimbólumává vált. De miért? A válasz rém egyszerű, iszonyatosan nagy tepsi, rengeteg golyóálló verzió volt belőle illetve egyszerűen elegáns volt de egyben a sztereotípiák miatt hatalmas tekintélye volt az utakon főleg fekete illetve fekete alul grafitmetáll kombóba. Ez nem csak nálunk volt igaz de Európa alvilági embereit is úgy vonzotta mint valami mágnes. Hála istennek ma már kezd kikopni ez a fajta nézet, mivel eljárt felette az idő így már nincs a bűnözők, maffiózók, drogdílerek célkeresztjében mert a bálna komoly karbantartást igényel. Ezért mára egy szerethető nagy monstrum lett, egy igazi youngtimer.
Lássuk a modellt.
A gyátrója Norev és már a W126-nál is észre vehető volt a szép kidolgozás és a minőség. Így a W140 se okoz csalódást. Pont olyan amilyennek egy Merci modellnek lennie kell. Nyilván Autoart-ba sokkal szebb lenne viszont ára is a duplája
Tényleg hihetetlen szép. Egy ezüst után határoztam el magam valami sötét szín fele, de megérte. Sokkal fenyegetőbb ebben a "feketében", hozza a maffia feelinget. Kitett magáért a norev és szerintem ez lett az egyik legjobb szériája, de az A124 se rossz.
Gyönyörű. Ugyan ez már a faceliftes verzió 1997-1998 körüli lehet az autó de szerintem így szebb. A faceliftesnek szebbek a lámpatestei és jobban tetszik nekem az egységes egy szín, mint a korai Mercikre jellemző ketté osztott. Szépen kidolgozott lámpatest. Szép az embléma meg a felirat bár sajnos sok helyen hallottam, hogy szeret lejönni.
Belül természetesen kárpitozott. Igazából erre felesleges volt pazarolni az időt. De bal oldalt fenn található egy CD tár ami megér egy misét.
Szerintem belül ennek van a legjobb színe. Megkell hagyni az ezüstnek kicsit merész az a strigó vörös beltér. Ez azért tényleg elegánsabb és jobb vele az összhatás.
Maga a beltér egyáltalán nem rossz nyílván mindenki látott szebbet, de ha belegondolunk, hogy ezt a modellt még most is olyan 20-25ezerért beszerezhetjük ahhoz mérten tényleg elég jó. De mindenesetre kijelenthetjük, hogy kezd fejlődni a Norev.
Íme a motortér. Ez a legkisebb benzínes soros 6 henger 3.2 24V. Itt lehet látni nagyjából, hogy maga az autó nem teljesen fekete. Van benne egy kis bordós, lilás beütése. A fényszóró törlőre azért kitérnék. Szerintem nagyon jól megcsinálta a norev valamiért feldobja az egész autó elejét, a kis részletek miatt lesz ilyen szép ez a modell.
Összegzés:
Az alvilági éjszakák meghatározó figurája volt, mára viszont egy gyönyörű klasszikussá nőtte ki magát. Aki szereti és gyűjti a Merciket, annak nem hiányozhat a gyűjteményéből. Tényleg remek munkát végzett vele a Norev és aki tervezi beszerzését az tegye meg még most, mert ez is elfog tűnni mint az E32-es 7-es vagy az elődje, a W126-os. Legjobb választás színben a fekete az ezüst és a fehér. A strandkorlátkék metáll ModellCarWorld-ös kiadás szerintem nem a legszebb, de ha nincs más meg kell venni mert már most is kezd nehezen elérhetővé válni.







2015. június 28., vasárnap

Bemutató: Abrex Skoda Superb II 1:18

Régóta kiszemelt modell volt ez a Superb. Kerülgettem nézegettem neten a képeket, de valahogy mindig jött más, mindig jött fontosabb, mindig volt valami olyan autó ami elsőbbséget élvez. Ez a nap is eljött körülbelül egy év után meglett. Mit is mondhatnék róla ha jogosan felmerülne a kérdés, hogy hova is rangsorolnám. Minőségileg valahová a minichamps és a norev közé tudom tenni. Nem rossz de nem is tudok olyan mélységekig belefolnyi mint egy Autoartba vagy egy Kyoshoba. Összességében szép de a kisebb részletek elrontják az összhatást.
Kívülről szépen kidolgozott kis modell. Az élek szépen futnak. A felni jó választás volt a modellhez, tényleg olyan látszatot kelt a modell mintha valami prémium gyártó adta volna ki, de közbe mégsem. Ez ugyanaz az Abrex amit annó megvehettél 1:43-ba vagy 1:72-be a játékboltba.
Eljött az a pont amikor elkezdjük nyitogatni, vizsgálni a modellt. A motortér nem egy nagy kunszt, mai autó műanyag műanyag hátán, viszont egy olyan világba ahol a kyosho is csak egy műanyag lapot rak modelleibe motortér gyanánt olyankor ez a látvány kicsit felüdülés. Egyetlen bajom nehezen beazaonosítható a típus motorilag ugyanis TSI-nem lehet, a TDI viszont nem teljesen így néz ki, de 90%, hogy 2.0TDI.
Nos íme a beltér.kárpitozott arányaiban jó de van gyenge pontja is, ilyen pl. a váltószoknya de ha egy Paragonhoz hasonlítom ahhoz képest egész jó.
Karos az ajtózsanér de végülis annyira nem is rossz, de akkoris már idejét múlt megoldás.
Háta szépen kidolgozott a lámpatestek is szépre sikerültek. Egyedül az alulméretezett kipufogó ami egy kicsit feltűnő, de alapvetően rendben van a háta.

Nagyon király, két fél képpen nyithó a csomagtartó és maga a csomagtér is kárpitozott.
Hatalmas plusz pont jár a kivitelezés miatt a gyártónak.
Végül elérkeztünk az autó elejéhez ami akárhogy is de egy ilyen kis gyártónak mint az Abrex elég jól sikerült. Természetesen itt is beleköthetnék az apró részletekbe, de felesleges mert alapvetően jó az összkép.
Összegzés:
A modell nagyvonalakban szépnek mondható. Nem mérhető össze egy Autoartal de azt az árat amit képvisel tudja. 1:43 terén bizonyítottak a Feliciával és a favorittal de az új modelleik is egész jó minőségüek. Aki szereti vagy tetszik neki a típus annak tökéletes modell. Olyan 20-25ezer Ft között beszerezhető de mindenki maga döntse el neki megéri ezt az összeget ugyanis alapvetően szép de van még mit csiszolni a gyártástechnológián.








2015. június 23., kedd

A supersztráda Császárai

90-es évek elejét írjuk amikor is a nagy gyártók egymással versengve fejlesztették a szuperszedánjaikat. Valójában honnan is ered ez a kategória? A válaszhoz egészen vissza kell lépnünk a 80-as évekbe ugyanis 1980-ban megjelent a BMW E12 M535i. Ez volt az első olyan sorozatgyártású szedán ami képes volt úgy gyorsulni,kanyarodni és megközelítőleg hasonló végsebességet ért el mint egy akkori Porsche vagy esetleg gyengébb Ferrarik. Mi a jó ebbe és kiknek épült ez a kategória? Elsősorban olyan emberek veszik ezeket az autókat akik szeretnek sportosan vezetni de mégis egy mindennapokba használható autót akarnak. Az E12 M535i 218lóerőt tudott gyorsulása 7,1 másodperc volt és 220km/h feletti végsebességre volt képes. Sajnos a vetélytársak elvoltak kicsit maradva a fejlesztéssel így a kategória ura a BMW lett. 1985-ben bemutatták az e28 M5-öst szintén 3.5 literes motorral de már az M1-ből származó kicsit módosított 24szelepes erőforrással. Teljesítménye 286lóerő gyorsulása 6,5 másodperc és 240 feletti végsebesség. A vetélytársak itt kezdték komolyan venni a dolgot és  kicsivel később mire kijött az E34 M5 a Merci is válaszolt kezdetben a w124 500E-vel és az Opel is ebben az időben gondolt egy nagyot és a Lotus-al karöltve megalkották a limitált szériás Lotus Omegát. Sorozatgyártás nem lett belőle így vele egy kategóriába az Alpina B10 Biturbo esne de így is gyengébb a Lotusnál. A BMW eközben kihozta a 3.8-as M5-öst 340 lóerővel így az E500/500E ismét alul maradt a maga ~320lóerejével. 1994-re a Merci lépett egy nagyot és megalkotta az E60 AMG-t amire lehet mondani, hogy méltó ellenfele lett az Omegának mivel mind kettő valamivel több mint 380le. Az Omega annyiban tudott többet, hogy felrúgva a német szabályokat nem volt 250km/h-nál lekorlátozva a Merci is hasonlóan gyors 280-nál van lekorlátozva de elvileg korlátozás nélkül megfutja a 300at. Így röhejes de papíron az A Omega lett a német autópálya belsősáv söprögetője 3km/h az 3km/h. Tesztek szerint bizonyos fokozatba jobban gyorsult mint az akkori Ferrari Testarossa. Érdekessége az autónak, hogy az Opel és a Vauxhall kész 3000 24V omegákat küldött a Lotusnak amit szétszedtek az utolsó csavarig majd saját kezelésükbe vették a motort a futóműt és a kasznit. Sajnos csak 953db készült belőle ebből sokat összecsuktak van ami kigyulladt és van olyan is amit hegyi versenyekre átalakítottak így manapság nehéz épp darabot találni.
Jöjjenek az adatok az autókról:
Lotus Omega:
3615ccm sor6 Biturbo 24V
382le 568Nm
Gyorsulása 5,4 másodperc, végsebessége 283 km/h
Váltó 6 fokozatú kézikapcsolású mechanikus váltó egyenesen a C4 Corvette ZR-1-ből
Súlya 1663 kg
Mercedes-Benz W124 E60 AMG:
5956ccm V8 32V
381le 580Nm
Gyorsulása 5,2 másodperc végsebessége 280km/h
Váltó 4 fokozatú automata
Súlya 1970 kg
BMW E34 M5 3.8
3795ccm sor6 24V
340le 400Nm
Gyorsulása 5,9 másodperc végsebesség 250km/h korlátozva
Váltó 5 illetve 6 fokozatú kézikapcsolású mechanikus váltó
Súlya 1650kg
Markáns tekintetek, nekik váltott bérletük van a német szupersztrádán és a mai napig nincs szégyenkeznivalójuk. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a mai napig az élmezőnyben lennének és még több mint 20 év után is komoly fejvakarást okozna egy-két laikus számára.
Elegánsan sportosak. A Merci sejtet magáról a legkevesebbet hátulról, a BMW kis kötényein kívül nem sokat sejtet de sokan a Lotus Omegát is könnyen összekeverik egy mezei 3000 24V-vel.
Jó az összhatás ha tudnám hogyan is működik a Photoshop akkor lehet egy pár embert megtévesztenék azzal, hogy ezek csak modellek. Mind a 3 autónál kitett magáért az OttO, örülök ,hogy van egy gyártó aki ráfekszik ezekre a ritka típusokra. Igaz sokan nincsenek kiegyezve a minőséggel, de szerény véleményem szerint annyira nem is rossz láttam már rosszabbat. Nyílván nem egy Autoart a viszonyítási alap.
Szépek és kész. Nem megyek bele a pozitívumokba és a negatívumokba. Úgy jók ahogy vannak, árba még viszonylag elérhető a gyártótól. Aki szereti a 70-80-90 évek autóit azokból is a ritkábbakat annak szíve csücske lesz az OttO ahogyan nekem is. Nem az első és nem az utolsó modelleim egyike amik a képeken szerepelnek. OttO-t mindenkinek!!








2015. június 22., hétfő

Bemutató: Autoart Honda City/Jazz Turbo II Bulldog

Elérkezett ez a nap is. Hosszas nézelődés és két év kitartó várakozása után végre meglett a régi Jazz-ünk. Igaz mind technikailag mind formailag jelentős eltérés van a két autó között, mivel a miénk sima európai piacra szánt kis 1.2-es szívó volt. Jelen modell pedig a Kei autók mondhatni csúcsát testesítette meg kinézetével, erejével és akkoriban praktikus apróságával. Ugyanis felárasan de lehetett hozzá rendelni egy kis Honda Motocompo-t. Ez szerintem annyiban volt zseniális mert ha egyszerűen dugóba keveredett az ember lerakta az autót 5 perc alatt össze rakta a kis robogót és pillanatok alatt bent volt a munkahelyén. Alapvetően se volt egy nagy autó a City de ez volt benne a zseniális, hogy elfért benn egy aprócska robogó. Gondoljatok csak bele mennyivel könyebb lenne ma úgy bemenni a munkahelyedre, hogy egy P+R-be lerakod a kocsit és a kénylem nem csorbul, nem kell BKV-zni nincs várakozás és nem kell egy zsák pénzt bedobni a parkolóautómatába. Egyszóval ezek a japánok már 30 éve tudták a titkot pedig hatalmas találmány és manapság egyre nagyobb szükség lenne ilyen megoldású "válságautókra". Az európai Jazz-re szerintem felesleges kitérni. Egy átlagos szürke egér. Beleolvad a forgalomba és elvisz A-ból B-be. A Turbo II kicsit más tészta. Sajnos a japánoknak rengeteg olyan autójuk van amit csak saját piacra gyártottak és a Turbo II is idetartozik. Igazából nem sok pont van az autón ami megegyezne egy mezei európaival. Talán a fényszórók az ablakok és a beltér de itt ki is merült a történet.
Az autó technikai paramétereiről néhány szó:
1.2 Soros 4 hengeres vízhűtéses Turbo Intercooler-el
110Le súlya 745 kg
Gyorsulás 0-100 7,9s
Végsebessége csak elméleti 175 a gyár szerint nyilván ennél többet is tud.
A motor építésében segédkezett a Mugen tuningcég is.
Nos lássuk magát a modellt:
Tipikus japán kis Kei autó fiatalokra formálva. Szélesítés nagy sportos lökös, powerdome a motorháztetőn. Az autó azt sugallja kicsi vagyok de erős. A hozzá tartozó Motocompo se gyenge az Autoart oda rakta magát szétszedhető illetve összerakható. Amint összepakoltuk mehet is a csomiba.
Íme a kis 1.2-es Turbo erőforrás. Az Autoart ráfeküdt erre a modellre rendesen. Rengeteg helyen figyelmeztező matricák, a megszólalásig megegyezik a motor az igaziéval. Szép munka.
Oldalról lehet látni igazán milyen brutálisan van kiszélesítve az autó. Ezért mondom azt, hogy a Honda Jazz nyomokban City-t is tartalmaz. Tényleg kevés elem stimmel. Nagy Turbo II matrica alatta with Intercooler, hogy tudja mindenki ez bizony nem egy hétköznapi modell.
Hátulról is látszik, hogy sportos de nem annyira feltűnő mint elölről. A Honda Motocomponál feltűnt , hogy a hátsó lámpa erősen hasonlít egyes Honda Dio modellekéhez. Aranyos kis jószág, kicsi praktikus egyszóval remek találmánya a Hondának.
Igazi minőségi Autoart modell. Hátul egy karos funkcionális teleszkóp. A csomagtér szőnyege kivehető, alatta egy mankókereket találunk. Gondolom azért csinálta így az Autoart, hogy teljesen megegyezzen az igaziéval. Sokkal jobb kivenni és úgy berakni a piszkos motort mint utána órákat takarítani. Plusz pont az Autoart-nak, hogy a kivitelezésnél gondolt az ilyen kis apróságokra.
Belső uralkodó színek a szűrke és a kék. Nagyon pofás a kis szőnyeg a lábtérnél ilyet még egy modellemnél se láttam. Ami érdekessége az autónak a sima szériához képest, hogy a fordultszámmérő analóg, míg a kilóméteróra és a töltőnyomásmérő digitális.
Összegzés:
A modell minden egyes kiadott forintot megért. Szép részletgazdag. Nagyon figyelmes volt az Autoart, hogy nem csak szimplán a modellt adta ki, hanem az opcionálisan hozzárendelhető Motocompot is. Mindenkinek csak ajánlani tudom ha nem sajnál érte 40+ ezer Ft-ot. Én például sokaltam érte de a sok várakozás megtérült és féláron hozzájutottam. A Honda szekció folytatódik az Autoart CR-X ballade Sport Si változattal.
Zárásként pedig az autó reklámával búcsúzom








2015. június 20., szombat

Családunkban eddig megfordult autók.

Nos az elmúlt bejegyzéseim alapján eljutottam arra a pontra, hogy kicsit remdszerezem és tisztába rakom a dolgokat. Ugyanis sok modellnél már megemlítettem rokonaimat és a hozzájuk fűződő autókat illetve velük töltött élményeket. Sajnos képekkel nem fogom tudni rendszerezni a dolgokat mert nagyrészük már vagy olyan régen volt a családunkba és nincs róla fotó, vagy a telefonom lecseréléseivel elvesztek ezért így csak egy listát fogok összedobni.
Kezdeném is a sort Nagyszüleimmel:
-Fiat 125P (Libafos zöld) 1983-2006
-Zastava GTL 55 (piros) 1992-1996
-Honda Jazz (fehér) 1993-1997
-Suzuki Swift 1.6 sedan (zöld) 1999-2006
-Fiat Seicento Sporting Michael Schumacher Edition (fekete) 2003-2005
-Suzuki Swift II 1.3 (bordó) 2006-mostanáig
Apám:
-Lada 2105 1300 (piros) 1992-1994
-Mitsubishi Galant 2000Turbo (fehér) 1995-1998
-Renault 5 GTS (bordó) 1998-2003
-Mitsubishi Lancer 1.5GLXi (bordó) 2003-2007 2007-től 2008ig enyém volt.
-Volvo 440 1.7i (fekete) 2004-2008
-Volvo S40 2.0 16V (kék) 2008-2014
-Volvo S60 D5 (fekete) 2014-
Anyám:
-Fiat 126P (sárga) 1996-1998
-Fiat Punto 55 Sporting (türkísz zöld) 1999-2003
-Fiat Punto 1.2 16V (ezüst) 2003-2004 totálkáros lett
-Opel Astra H 1.8 16V (ezüst) 2004-2008
-Mercedes-Benz CLC230 (fehér) 2008-2014
-Mercedes-Benz E200 Coupe (fehér) 2015-
Anyám férje:
-Mercedes-Benz SL500 (kék) 2008-2010
-BMW F07 535d GT 2010-2011
-BMW F03 Activehybrid7 2011-2015
-BMW i8 2014-
Nagybáttyám Gábor:
-Lada 2103 1500s
-Fiat Ritmo 125TC
-Renault 5 GT Turbo (gyöngyház metál) 1993-1994
-Mitshubishi Galant 2000Turbo (Fehér) 1994-1995
-Honda CR-X 1.6-16V (Piros) 1995-1997
-Kia Besta (fehér) 1996-2001
-Kia Pregio (kék) 2001-
Nagybáttyá Balázs:
-Fiat Ritmo 130TC (fehér) 1993-1995
-Fiat Uno 1.3 Turbo i.e. (Fekete) 1995-1998
-Opel Kadett GSi 16V (fekete)1998-2001
-Opel Vectra A Turbo 4x4 (kék) 2001-2013
-Renault Clio 1.5 dci(fehér) 2013-
Én:
-Mitsubishi Lancer 1.5 Glxi (bordó) 2007-2008
-BMW E39 528i (grafit) 2008-2011
-BMW E60 530d (kék) 2011-2014
-BMW F31 320d Touring  (piros) 2014-
Szóval a modellgyűjtésem egy része is így zajlik amihez fűznek komolyabb emlékek azokat beszerzem, de nagyrészük megvan minden féle méretarányban.

2015. június 9., kedd

Rövid bemutató: Opel Kadett GSi Norev 1:18

Az Opel Kadett (E) ismertebb nevén a "csepp kadett" a D kadett-ot váltotta 1984-be. Azért hívják csepp kadettnek mert a 80-as években nagyon jónak számító légellenállási együtthatóval, vagyis CV értékkel rendelkezett. Ha jól emlékszem 0,31. Formavilága elég modernek számított, mellette egy kettes Golf baltával faragott  kockának tűnik. Sikere ott rejlett az típusnak, hogy mindenkit megtudtak célozni vele a szobafestőtől a Boyracer-ekig. Létezett kombi 5 illetve 3 ajtóval, ott volt a csapotthátú, a szedán a cabrio és a Combo néven elhíresült puttonyos kisteher. Ezért is lett szerintem oly sikeres mivel a kettes Golfba pl.: nem volt variant sőt a cabrio is csak az egyes kasznival futott vele párhuzamosan amit hiába frissítettek mégis elavult technika volt az Opellel szemben. Szóval térjünk a GSi-re. Mi is az a GSi (Grand Sport injektion) ? Ez volt az Opel 80-ás 90-es évek és a 2000-es évek elején legyártott Opelek legsportosabb típusai, ha lehet mondani akkor a GTE utódja és az OPC elődje. A név változtatás szerintem jót tett akkoriba az Opelnak ugyanis a konkurens VW-nek ott volt a GTi (igazából a GTE is ugyanazt jelentette mint a GTi csak az Opel az injektion helyett einspritzunggal rövidítette) így két GT hogyan néz ki egymás mellett, amúgyis a 80-as években minden GTi volt ami már valamivel sportosabb volt az átlagos utcainál(AX GTi, 205 GTi,309 GTi, CX GTi,Sunny GTi stb). Így lett az E Kadett 85-ben GSi (az angoloknál maradt Vauxhall Astra GTE akkoriban még nem egy néven futottak az adott típusok). Kezdetben a D Kadettből átvett 1.8 8V 115lóerős erőforrás volt 18E néven. 1986-ban jött a 20NE illetve a katalizátoros C20NE 115lóerővel illetve a 20SEH 129lóerővel. 1987-ben jött a bővülés a motorpalettában, megjelent a Cosworth-al közösen fejlesztett 20XE 156lóerővel illetve 1988-ban a C20XE 150 lóerővel ami az akkori Golf GTi 16V-hez képest is 11lóerővel erősebb a katalizátorral szerelt verzió. Emellé adott volt a jó légellenállású kaszni a kis súly egyszóval magasra rakta az Opel a mércét a VW-nek amit nem tudott megugrani, még a G60-al sem. Lehet az jön le most mindenkinek, hogy elfogult vagyok meg, hogy szeretem a típust. Ez az egy tény de csak azért tudok ilyen merészen nyilatkozni, mert nagybáttyámnak volt egy 20XE és sajnos akármilyen golf II-es állt mellé egyszerűen sose tudták elverni. Egyetlen egy hibája az autónak a hátsó futómű. Ugyan az a sima hátsó mervehídas mint ami az 1.2S alatt is van csak itt kapott keményebb gátlókat rugókat amitől még életveszélyesebb lett. Nagy sebességű kanyarokban képes keresztbe állni és semmi nem fog mag csak az árok.
Nos lássuk magát a modellt. Gyártója a Norev, fém de ellenben nem nyitható. Ez sajnos valakinek rossz de nekem sose volt szempont személyes élményeim miatt vettem meg.
Kidolgozása szép és részletes de néhol bazári valahol pedig kimondottan jó,csak egyetlen egyet sajnálok, hogy nem 16V de ez van ezt kell szeretni.
Szép az eleje szépek a lámpák szép a beömlő, jól néz ki a hűtőrács a felirattal és az embléma is jól sikerült.
Hátul ugyan ez a helyzet külön dicséret az élethű kipufogó miatt. Szép az összkép de azért ne legyünk elszálva tőle. Igaz a képek nem adják vissza de a díszlécek festése nem valami szép hol vékonyabb hol vastagabb csak hosszas nézegetés után tűnik fel.
A felni szép lett, vissza adja az igazi feelingjét és itt oldalt is megtalálható a GSi felirat.
A beltér igazából olyan mint az igazi, digit műszerfal, uralkodó szín pedig a fekete. A GSi kormány nagyon szépre sikeredett középen látszik is a felirat. Az űlesek is hozzák az igazi GSi feelinget eredeti gyári Recaro
Két színben adta ki a Norev, fehérben illetve ebbe a Magmarot színben. Ez szerintem szerencsésebb ehez az autóhoz és ez a ritkább is. Ez 1000db-os limitáció még a fehér 2000
Zárásként pedig jöjjön egy kis összegzés.
Az egyik szemem sír a másik nevet. Örülök, hogy megvan 1:18-ba és plusz pont a norevnek , hogy élből 2 színben is kiadta de kezdem azt érezni lassan az 1:18 gyüjése hasonló lesz mint az 1:43-asé. Pár év és örülni fogunk ha valami nyílik. Ez a GSi nálam egy Must have darab volt de az igazat megvallva semmivel se tud többet egy 1:43-as minichamps-nél. Ár értékbe  hasonló mind a kettő. A minichamps 1:43 szintől függően 8ezer és 12ezer forintig terjed míg az 1:18 postával olyan 21ezerre jön ki színtől függetlenül. Aki szereti a típus és beakarja szerezni azt most tegye meg mert sanszos, hogy eltűnik és úgy járunk mint a piros kettes G60-al. Aki szereti a modellt és tud kompromisszumokkal élni annak mindenképp ajánlom.
Búcsúzóul pedig egy kis 1:43 csoportkép