Az auto Giorgio Giugiaro kezemunkáját dicséri és ha azt nézzük az autó szép hosszú karriert futott be, mert 1974-től egészen 1986-ig gyártották. A motorválaszték elég színes volt egészen 1.6 ltertől a 2000-es turbóson át egészen 2.5 literes V6-osig lehetett válogatni, igaz a motorok megjelenésében voltak időrendbeli különbségek. A GTV a versenysportban is kivette a részét Rally-ban illetve Európai Túraató Bajnokságban is indult. Az autó 1980-ban egy kis módosításon esett át, az idő előrehaladtával a króm alkatrészeket felváltották a műanyagok. Módosult az első hűtőmaszk, műanyag első lökhárítókat kapott amiben már helyet foglaltak az indexek is, az első sárvédőben már nem elől hanem már hátrébb foglalt helyet az indexbúra, eltűntek a króm tükrök amit műanyagok váltottak fel, az ablakok körüli krómszegélyek szintén eltűntek, a króm kilincseket is felváltották a műanyagok továbbá új hátsólámpákat kapott és itt is műanyag lökhárítót a króm helyére, de még sorolhatnám. A modellfrissitéssel a beltér is átdolgozásra került.
Most pedig jöjjön a modell. Az Autoart a 2.0 verziót adta ki kétféle színben is. Az egyik a piros a másik pedig ez a visszafogottabb szürke ami nekem jobban tetszett mert kicsit eleánsabb.
Kidolgozását tekintve Autoart-ra jellemző kifinomult kidolgozás illetve összeszerelési minőség jellemzi. Tökéletesek az illesztésihézagok, a lámpák, a hűtőmaszk illetve embléma továbbá kis apróság, az Olasz rendszám.
Oldalról is kimondottan szemrevaló nem csak azért, mert egy Autoart-al van dolgunk hanem maga az autó is gyönyörű. Nekem személyszerint a modellfrissités utáni verzió sokkal jobban tetszik, mert az én szememnek letisztultabb. Egy kis érdekesség a B oszlop utáni oldalüveg kétrészre van osztva, ez nem véletlen, mert a kis üveg leereszthető.
Nos a háta is igazi minőségi munka. Fotómaratott emblémák az igaziéval megegyező hátsólámpa ami kísértetiesen élethűre sikeredett. A kipufogó is kimondottan szép. Igényesen összerakott kis gépezet.
Az olaszok mindig is bravúroztak a belterek igényes kialakításával illetve szerettek mindig izgalmas színeket használni. Ez itt sem lett más, tökéletesen a kontraszt. A kedvenc részleteim a szinte megszólalásig egyező fa-karimás kormánykerék, illetve a váltógomb, de a kis gombok tamponnyomása is rengeteget dob az összképen.
Végére pedig a motorteret gondoltam záróképként. Hihetetlenül élethű a kis 2000-es 8 szelepes duplavezérműtengelyes erőforrás. Természetesen vannak ennél szebben megmunkált motorterek is, de azok már egy más kategória.
Összegzés:
Ha szerencsénk van még most is lehet belőle találni postával 25-26ezer forintnak megfelelő euróért amit piszkosul megér, de a 30ezer se tűnik olyan soknak ezért a minőségért. Aki szereti az Alfákat annak egy kötelező darab és annak is akit vonz a 80-as évek gépcsodái. Gyönyörű modell!
