Sportos Biedermeier szekrény: Autoart Volvo 850 T-5R Estate

A sima szedán 850 T-5R-ről már írtam annó egy beszámolót, azóta csatlakozott mellé a színazonos kombi (Estate) verzió is. A szedánból a 4. modellnél állapodtam meg végleg. Olcsó volt így ha kellett egy drága modellnél csere esetén mindig beáldoztam. Ez mára már megváltozott és gyűjteményem oszlopos tagját képviseli amitől már nem fogok megvállni. Azt ne kérdezzétek, hogy miért nem léptem meg előbb a kombi beszerzését, magam sem értem, de így mostmár végre teljes lett a sor. Amióta megvan azóta esküszöm sokkal jobban tetszik mint a szedán, pedig a formavilága egy egyszerű szögletes Biedermeier szekrény amit valljunk be egy egy épp pihenését töltő favágó tervezhetett. Konkrétan 4 baltacsapással megvan a forma. Az autóba szerintem az a legizgalmasabb, hogy egy egyszerű szinte már unalmas formavilágot képvisel viszont a turbós verzióknál egy igazi alázógépet kapunk ha nem is lámpánál, de autópályán belsősávban biztos igazi sepregetőgép. A Volvónak szerintem ez volt az egyik legsikeresebb modellje ebből is inkább a jelen lévő Estate verzió. Amerikában is  a kertvárosi kapubejárók egyik sztenderd darabja volt. Az anyukák vitték is mint a cukrot. De miért is? Hatalmas csomagtér ami pelenkázásra is tökéletes így sok szarospelenkát elnyel, rengeteg hely, letisztult, elegáns egyben nem annyira hivalkodó mint mondjuk egy Mercedes vagy egy BMW de teljesítményre mégis keményen szorongatta a standard modelleket. Továbbá itt jön képbe az anyai ösztön mert akkoriban kategóriájában ez volt a legbiztonságosabb, így az otthon biztonságát megteremtő családifészek idilli hangulatát teremtette meg és ha anyuka hajlandó volt a kompromisszumra, apuka kihozhatta a T-5R verziót amivel egy-egy teligáz erejéig újból hülyegyerek lehetett.

Teljesítményre teljes mértékében megegyezik a szedánéval így az adatokra most nem térnék ki.

Jöjjön a modell

Elölről lényegében teljesen megegyezik a két autó. Mivel nincs rendszámtáblatartó így úgy gondoltam a svájci rendszám lesz neki a legideálisabb szinte azonnal felraktam rá, valamennyit szerintem dobott is rajta.

Háta egyszerű de mégis ez az egyszerűség teszi izgalmassá. Az alap verziótól eltérően itt találunk tetőspoilert, továbbá a matricák és a kipufogó jelzi, hogy ez nem a standard modell. Ami nekem a hátluján a legjobban bejön az a hatalmas hátsólámpa, ami úgymond mára már a Volvo-nál hogyomány lett a V sorozatnál (kivéve az első V40-es széria). Ezt az elemet az Autoart tökéletesen kivitelezte, gyönyörűre sikerült, szinte megszólal.

Hatalmas csomagtér ahol buksi is kényelmesen utazhat, gusztusosan kárpitozva. Igazi Autoart-ra jellemző minőség mind kivitelezésben és összeszerelésben.

Oldalról látszik igazán az egyszerű formavilág, nyilván nem ő volt annó a szélcsatorna királya, inkább funkcionális mint áramvonalas. A kombi verzió még abban tér el a modell esetében a  szedántól, hogy itt találunk kis sárhányó műanyagot. Ami kis apróság mégis jópofa valamit a tetősín se utolsó. Láttam már olyat aki leszedte róla, de nekem így tetszik.

Nem mai modell mégis hihetetlenül szépen kivitelezett darab. Minden gomb festve, élethű faberakás. Egyszerűen nem tudok mit írni mert a képek teljesen visszaadják.

Motortér önmagában egy egyszerű felépítmény de ebből is a maximumot hozta ki a gyártó. Varta akku, apró matricák, kitámasztó. Egyszerűen csodálatos. 

Összegzés:

Remek modell, minden részletében magas minőséget képvisel. Ezt a modell még azoknak is ajánlom akitől teljesen távol esik, mert az egyszerűsége és a profi kidolgozása hihetetlen minőségérzetet ad. Noha már annyira nem olcsó mint annó, viszont szerintem mai modelles léptékben is tartható az ára. 

Az alábbi linken megtekintheted a szedánról szóló bejegyzésemet:

http://autokesautomodellek.blogspot.co.at/2015/07/konyvelowagen-autoart-volvo-850-t-5r.html?view=sidebar&m=1

Szálkásított fenevad 2. rész avagy az összehasonlító teszt: Autoart BMW E46 M3 CSL vs. OttO CSL

Szerintem nincs egy hónapja, hogy izgatottan átvettem OttO CSL-em. Ebből született is később egy beszámoló amibe lehet az izgatottság miatt hangyányit elfogult voltam a modellel kapcsolatban. Vagy mégsem? Az Autoart verzió épp olyan hirtelen jött hozzám, mint annak híre, hogy az OttO kiadja előrendelésbe. Konkrétan épp, hogy felkerült a hírdetés rá két órára már meg is állapodtunk cserében illetve némi kp lecsengetésében. Másnap már nálam is volt a modell.

Így, hogy most megvan a két modell összelehet hasonlítani így nem lesz elfogult írás és megtudjuk mekkora is a kontraszt a két modell között ha egyáltalán van a nyithatóságon kívül.

A szín eltérése ne tévesszen meg senkit más napszakban fotóztam a két modellt.

1.

2.

3.

1. Autoart 2.OttO 3. Az igazi

Első blikkre hatalmas égbekiáltó különbségeket nem lehet felfedezni vagy szinte nincs is, amíg el nem veszünk a részletekben. Az OttO CSL-jén látszik, hogy a vese szélesebb mint kéne nem is kicsit, viszont ha megnézzük az Autoart-nál a lámpamosó spricni burkolata mintha laposabb és szélesebb lenne. Az OttO-nál a lökháritóba vályt köralakú légbeömlő talán egy leheletnyivel nagyobb lenne mint kéne de lehet, hogy ezt csak én látom úgy.

Az állás eddig Autoart vs. OttO leheletnyivel de 1:0

1.

2.

3.

Kezd keményebb lenni a dolog. Ami rögtön feltűnik és szinte kiveri a szemünket az OttO hatalmas kipufogója, szerintem gyönyörű de az Autoart mégis csak közelebb áll az igazsághoz mint az OttO. A másik apró különbség az a kipufogó feletti kis karbon elemnél (vagy nevezzük nevén difúfúzor) lehet látni, hogy az OttO ezt valamennyivel jobban lekövette mint az Autoart. Az Autoart-é hangyányival szögletesebbre sikerült. A másik amire kitérnék az M3 CSL felirat itt valamivel szebb és az igaziéval megeggyező helyen van felrakva a matrica. Ezek az én észrevételeim de eddig az állás:

Autoart vs. OttO 1:1

1.

2.

3.

Ebből a szemszögből (én legalábbis) egyik autón se találok kivetnivalót talán az OttO-nak egy kicsit elnagyolt lett a sárvédőn a légbeömlő ezt leszámítva mind a kettő gyönyörű.

Számomra így a jelenlegi állás:

Autoart vs. OttO 2:1

1.

2.

3.

A kerekek mindkét modell esetében szépre sikerültek, egyetlen egy kis apróságot vettem észre az pedig az index. Az Autoart-nál ez egy műanyag fehér lap az OttO esetében pedig egy átlátszó plexi darab, továbbá a féktárcsák hangsúlyosabbak az OttO esetében, így az állás:

Autoart vs. OttO 2:2

Idáig csak a külsőt vizslattuk viszont egy nyithatatlan autó esetében felesleg is ezt a szempontot oly mértékben figyelembe venni mint egy nyithatónál, szóval ami húzó lehet az nem más mint az Autoart nyithatósága amit képekkel prezentálok is.

A beltér igazi Autoart minőség. Minden szépen kárpitozott még az üléseket és a kormánykarimát is szemcsés anyaggal vonták be az élethű plüsshatás érdekében.

Igényes kivitelezés ahogyan azt az Autoart-tól megszoktuk. Minőségi darab pedig közel 10 éves modell ha nem több.

CSL belépődíszléc a felirat mellett versenykockás zászlók.

A csomagtérnél se más a helyzet itt is az árkategoriához illő kárpitozást találjuk.

Végére pedig jöjjön a motortér ami kimondottan kívánatos darab. A kedvenc elemem az egyedi CSL szívósor.

Összegzés: 

Ezt az Autoart-ot nem tudhattam volna magaménak ha az eladó csak simán meghírdeti csere vagy beszámítás nélkül. Az ára az egekben, de bevallom őszintén (és lehet páran verbálisan megköveznek) a nyithatóság nem éri meg azt a töbletet amit az Autoart tud. Gyönyörű részletgazdag modell élvezet kézhez venni nyitogatni elveszni a részletekben, de ennek súlyos ára van. A másik alternatíva a kyosho ami csak kicsivel fájóbb csapást mér a tárcánkra viszont szintén nyitható és nem marad el sokkal az Autoart-tól. Így szerintem beszerzésre az OttO egy kifejezetten jó alternatíva és árban is a tartható kategóriát képviseli magyar modelles léptékben. Kinézetre nekem a teszt döntetlenre jött ki de az Autoart és a kyosho tud egy plusz a nyithatóságot. Mindenki döntse el maga, hogy ez megér fájó 10ezreket vagy abból inkább vesz mégegy OttO vagy más hasonló minőségű modellt.

Francia törpe hot hatch: OttO Citoen AX GTi

A 80-as 90-es évek autói elég közel állnak a szívemhez és a franciák se kivételek. Rossz hírükkel ellentétben számos remek autót alkottak és a jelen beszámolóm alanya sem kivétel. Elődje a Citroen Visa volt és a Saxo váltotta. 1986-ban jelent meg és elérhető árával továbbá takarékosságával próbált teret hódítani ami ha azt nézzük sikerült is, ugyanis 1998-ig gyártották. Légellenállása 0,31 ami kimondottan jónak számított talán még az E Kadettnek volt akkoriban ennyire jó értéke, így a fogyasztásra is jó hatással volt. Létezett dízel illetve benzines erőforrással de ami a legérdekesebb, hogy elérhető volt konektortos kivitelben is Electrique néven. Jelen alanyunk inkább a sportosságot és a vezetés élményét helyezi előtérbe. Motorja 1.4-es befecskendezéses 8 szelepes 100lóerővel (1991-1992) ami nem tűnik soknak viszont 795 kilógrammos súlyának köszönhetően mai szemmel is elég jó súly/lóerő arányt kapunk, továbbá  élvezetes lehet irányítani kanyargós utakon vagy esetleg nyíltnapon. Az autó így 8,7 másodperc alatt éri el 0-ról a 100-as tempót és végsebessége 190km/h papírforma szerint.

Lássuk a modellt:

Nem fogok meglepetést okozni hiszen egy ilyen ikonikus Francia kisautót csak egy valaki dobhat ki és az nem más mint az OttO(na jó a norev-re hirtelen nem gondoltam).

A modellbe igazából nem tudok belekötni, hozza azt a szintet amit tőlük vártam így az apróságok is szépen kidolgozottak.

Ebből a szemszögből az egyik kedvencem az autó. A szélesítés, a fekete csík benne GTi felirattal, a 4 ágú kis felni és tetőspoiler mind-mind egy olyan részlete az autónak ami kimondottan kívánatossá teszi ezt a kis csöpséget. Valamint ne felejtsük el a színválasztást sem, kimondottan jól áll az autónak a kontraszt.

Nos igen a kedvenc elemem itt jön képbe, a tetőspoiler, ami a szélvédőhöz van rögzítve, így az OttO kénytelen volt rendes plexit alkalmazni aminek kifejezetten örülök. Az alsó kis spoiler a csomagtartóból van kiképezve de ez az összes AX-on megtalálható. Matricák tökéletesek és van hozzá egy teljes szett ha esetlegesen leesne amire eddig még nem volt példa.

A beltér teljesen rendben van, sportkormány, sportülések és a kidolgozottsága is minden téren megfelel az én elvárásaimnak. Se több se kevesebb.

Végszóra pedig jöjjön egy kedves kis elem a gyártótól a pályamatrica ami rengeteg Francia modellükön megtalálható. Nyílván egy hazafi a saját háza portékáját igyekszik még kicsivel jobban feldobni.

Összegzés:

Sokaknak ez csak egy AX a sok közül mégis aki szerelmese a 80-as 90-es évek autóinak és ha a Francia autóipar se idegen számára annak úgy gondolom egy remek választás, mert teljesen korrekt modell a gyártótól megszokott minőségben!